Nyíribrony község neve először egy 1305-ben kelt levélben olvasható Ibrun alakban, mely a zsidó Ábrahám személynévből ered. Az arab és ótörök nyelvekben Ibrahimra módosult, a Nyírségbe pedig az Árpád-korban letelepült mohamedán besenyők révén jutott el. A türk katonanép középkori jelenlétét a település déli szomszédságában lévő, már a tatárjárás előtt lakott Besenyőd falu neve is tanúsítja. A község az 1332. évi pápai tizedjegyzékben egyházas helyként szerepelt, temploma a XIII. század vége előtt elkészülhetett. 
A nyíribronyi templom külső klasszicista megjelenése alapján nem is gondolnánk, hogy középkori eredetű. Műemléki helyreállításakor kerültek elő a befalazott középkori ablakok. A vakolatrétegek alatt középkori falképeket találtak, amelyeket később restauráltak. Ezeken egy pásztorbotos püspökszent hiányos alakja és a szent keresztet megtaláló Ilona császárné figurája látható. Ugyanezzel a Szent llona ábrázolással találkozhatunk a szomszédos baktalórántházi és ófehértói római katolikus templomban is.
A nyíribronyi templomot az 1500-as évek második felében kezdték használni a református vallású helybeliek. A hosszúkás dombháton észak-déli irányban elnyúló ibronyi főutca keleti oldalán, kis szabad térségen áll a református templom. 
A templom utcára néző nyugati homlokzata elé húsz méter magas klasszicista stílusú torony épült 1809-ben. A toronytól délre és északra lévő, másfél méteres falszakaszokon feltárt téglaarchitektúrát lazúros meszelés teszi láthatóvá, az oromzat román stílusú, kettős fűrészfogas díszű szegélyével együtt. A torony nyugati homlokzatán nyílik – hat lépcsőfok magasságban – a bejárat.  Az ajtó felett, lizénák között kör alakú zsalus ablak, majd az osztópárkányt követően a harangok szintjén félköríves, szalagkeretes zsalus ablak nyílik. A torony íves oromzattal csatlakozik a templomhajóhoz, nyugati homlokzatának sarkain egy-egy támpillér található. A templomtér egyetlen, 5 méter széles és 16 méter hosszú teremből áll. Az egyhajós, hosszházas templom műemléki helyreállításkor napvilágra kerültek a hajó déli és a szentély keleti oldalán befalazott középkori ablakok, amelyek szintén eredeti, késő románkori formájukban kerültek bemutatásra. A reformátusok először 1610-ben, majd az 1700-as években több ízben renoválták, deszkamennyezettel fedték be és fakarzattal egészítették ki. Ekkor nyerte el mai barokkos homlokzatképzését. Erdélyi asztalosmesterek remeke lehet az 1630-ban készült, szépen restaurált szószék.
Nyíribrony egyházának legfőbb látnivalói a vakolatrétegek alatt megtalált és restaurált középkori falképek: egy pásztorbotos püspökszent hiányos alakja és a szent keresztet megtaláló Ilona császárné figurája. Heléna – Constantinus Chlorus római hadvezér, majd társcsászár felesége, I. (Nagy) Konstantin bizánci császár édesanyja – „a legendába hajló história szerint” 320. szeptember 14-én találta meg és ásatta ki a Koponyák hegyének feszületeit és az I. N. R. I. feliratú táblát. A Golgotáról előkerült keresztekről nem tudták megállapítani, melyiken adta ki a lelkét Jézus, „ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, aki az egyiktől meggyógyult” – olvashatjuk a történeti forrásokban. Különleges értéke tehát Nyíribrony XIV. századi eredetű templomának a korabeli freskón látható a keresztet tartó, bíborvörös palástos, koronás császárné, feje körül a szenteket övező dicsfénnyel.

Nyíribrony, református templom (4535 Nyíribrony, (kivett templom) Hrsz.: 324) felújítása: 
vakolatok javítása, téglapadló cseréje, 
karzatok hajópadlójának felújítása, deszka mennyezet, valamint a karzatok és padok javítása és mázolása, falak körül szivárgóréteg készítése, külső és belső vakolathelyreállítás, festés •freskók állagmegóvó impregnálása, 
•    világítási rendszer felújítása.