Kállósemjén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától mintegy húsz kilométerre található, közel 3700 lakosú nagyközség. A település történelmi örökségében kiemelt helyet foglal el a Kállay család, amelynek jelenléte évszázadokon át összefonódott Kállósemjén és Szabolcs történetével. A család tagjai a vármegyei közéletben és később az országos politikában is jelentős szerepet vállaltak. Ennek az örökségnek egyik legfontosabb emléke a Kállay-kúria. Az 1760-as években emelt barokk épület egykor a család rezidenciája volt, felújítását követően pedig kiállító- és rendezvényhelyszínként kapott új szerepet. A kúriához tartozó történelmi park önmagában is figyelemre méltó. Az épülethez hársfasor vezet, a parkban pedig a Kállay család kápolnája és sírboltja is megtalálható. A család legismertebb tagjai közé tartozik Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt, és személyes kötődése is volt Kállósemjénhez. A település épített örökségét gazdagítja a Wolkenstein-kastély és a Gyulaházi-kúria is, amelyek tovább őrzik Kállósemjén egykori birtokosi világának emlékeit. Kállósemjén egyházi örökségének különleges értéke a középkori eredetű görögkatolikus templom. Mellette római katolikus és református templom is része a település arculatának. A történelmi emlékek mellett a mai Kállósemjén életét oktatási, kulturális és sportintézményei is meghatározzák. A helyi oktatás központja a Kállay Miklós Általános Iskola, a legkisebbeket a Ficánka Óvoda fogadja, a kulturális élet egyik helyszíne pedig a Dr. Erdész Sándor Könyvtár. A sportéletnek a kállósemjéni sportpálya ad otthont. A település határában egészen más érték kerül előtérbe. A Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület a Nyírség egykori láp- és vízivilágának különleges emléke, amely természeti szempontból is jelentőssé teszi Kállósemjén környezetét. Történelmi kúriák, egyházi emlékek, a Kállay család öröksége és a nyírségi táj természeti értékei – ezek együtt rajzolják ki Kállósemjén sajátos arculatát.

A klímaváltozás aktuális kérdéseiről tartott előadást Dr. Kiss Ferenc környezettudományi szakember, kutató október 15-én a Nagykállói Ökopark és Látogatóközpontban. A programon az éghajlatváltozás okai és következményei mellett a környezettudatos életmód lehetőségei is szóba kerültek. A téma aktualitását az idei nyár rendkívüli hősége adta. A szakember gyakorlati tanácsaiban megmutatta a résztvevőknek, hogyan járulhatnak hozzá a klímaváltozás lassításához a hétköznapokban.

Nagykálló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a megyeszékhelytől mintegy 15 kilométerre található, tízezer lakosú, több évszázados történelmi múlttal rendelkező város. A település egykor a megye székhelye volt, ennek egyik legjelentősebb emléke a Szabadság téren álló egykori vármegyeháza. Az 1700-as évek második felében épült barokk épület később egészségügyi funkciót kapott, napjainkban a Nagykállói Sántha Kálmán Tagkórház működik benne. A város jellegzetes épületei közé tartozik a református templom és annak különálló harangtornya, valamint a római katolikus és a görögkatolikus templom. Nagykálló múltjának és kulturális örökségének fontos helyszíne a Szilágyi István Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény. Az itt található emlékek a település történetébe, néprajzába és kulturális hagyományaiba engednek betekintést. A városhoz kötődik Korányi Frigyes, a magyar orvostudomány kiemelkedő alakja. Emlékét Nagykállóban a Korányi Frigyes Emlékház őrzi. A múlt értékei mellett a mai Nagykálló kulturális és közösségi életének meghatározó helyszíne a modern Kállai Kettős Rendezvény és Konferenciaközpont, valamint a Ratkó József Városi Könyvtár is. Több oktatási intézmény is található a településen. A sport és a közösségi élet egyik fontos helyszíne pedig a Nagykálló Városi Sportpálya. A város vallástörténeti szempontból is különleges emléket őriz. Taub Eizik Izsák csodarabbi sírhelye nemzetközileg is ismert zarándokhely, amelyet külföldről érkező látogatók is felkeresnek. Nagykálló egyik legjelentősebb természeti és turisztikai területe Harangod, amely a városközponttól néhány kilométerre található. A Harangodi-tó, az erdők, a dombok és a jellegzetes nyírségi táj kellemes környezetet biztosít a kiránduláshoz, pihenéshez és szabadtéri programokhoz. A tó egyik oldalán található a Téka Népművészeti Tábor, közelében a Harangodi kilátóval. A környék látnivalói közé tartozik az Ínségdomb is. A tó másik oldalán pedig a Nagykállói Ökopark és Látogatóközpont fekszik, amely élményszerűen mutatja be a térség természeti értékeit. A sétány, a játszótér, a tópart és a természeti környezet a családok és a kirándulók számára is kínál kikapcsolódási lehetőséget.

Gőzölgő bográcsok, étvágygerjesztő illatok és húszezer darab töltött káposzta várta a vendégeket a tizenhatodik Demecseri Káposztás Napokon. Három napon át a finom illatokról, a jó ízekről és a közösségi életről szólt a hétvége. A főzőcsapatok változatos káposztás fogásokkal készültek, így a látogatóknak bőven akadt kóstolni valójuk. A közös főzés és falatozás közben jutott idő beszélgetésekre, találkozásokra is. Természetesen a szórakozás sem maradt el: a koncertek és a helyi fellépők műsorai gondoskodtak arról, hogy a jó ízek mellé jó hangulat is társuljon. Összefoglaló videónk felidézi a hétvége finom falatait és a demecseri forgatag emlékezetes pillanatait.

Vidám népi játszótérré változott a nyíregyházi Kossuth tér szerda délelőtt. A Magyar Népi Játék Napjához kapcsolódó rendezvényre rengeteg óvodás érkezett: a gyerekek jókedvűen táncoltak és játszottak együtt, élettel töltve meg a város főterét. A délelőtt tíz órakor kezdődő programon a magyar népi játékok, a néptánc és a közös élmények kerültek a középpontba. A legkisebbek játékos formában ismerkedhettek meg a népi hagyományokkal, miközben átélhették az együtt mozgás és a közös játék örömét. A rendezvény a „Játék – Élmény – Érték – Pedagógia” üzenet jegyében hívta fel a figyelmet a népi játékkultúra értékeire. Ezek a játékok a szórakozás mellett a tanulást és a közösséghez tartozás élményét is szolgálják, a hagyományokat pedig a gyerekek számára is átélhetővé teszik. 

Régi használati tárgyak, minták és díszítések adtak ötletet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Népművészeti Egyesület szakköri tagjainak legújabb munkáihoz. Az elkészült alkotásokat a Sóstói Múzeumfalu „Múltból merítve – Jelenben alkotva” című időszaki kiállításán láthatják az érdeklődők. A szakkörök tagjai a múzeum raktárában őrzött tárgyakból merítettek ötleteket, majd a régi formákat és mintákat saját elképzeléseik szerint használták fel. A kiállítás bemutatja, hogyan születhetnek új kézműves alkotások a régi tárgyak segítségével, és hogyan élhetnek tovább a népművészeti hagyományok. A kiállítás 2026. november 7-ig tekinthető meg a Sóstói Múzeumfalu Jármi portáján.